A buddhizmus akkoriban kicsit sem érdekelt. 1993 óta foglalkoztam Lao-Ce tanitásaival, a Tao csodálatos útjával, utána a Bhagavad Gita, a Mahabharata ás a Ramajana következett, Manu törvényei, már megsmerkedtem az egyiptomi ezoterikus művekkel - minden érdekelt, amit Hamvas Béla megemlitett a Scientia Sacrában, de Buddháról az hallottam, hogy ateista volt, nihillista a tanitása, negatvista, igy egyszerűen nem érdekelt. Napi meditációkat végeztem szorgalmasan, akár naponta háromszor is, és egyik hajnalban egy meditativ félálom állapotban azt éreztem, sokan ülünk egy nagy tanitó közelében,  aki haldoklik. Tanácstalanok vagyunk, mert a Tanitó tudása nagyon nagy volt, s mi bizony addig a napig, sokan nem gyakoroltunk erősen, nem hittük, ez megörténhet - és nélküle éreztük, a gyakorlásan magunkra maradunk. Szerettünk volna kérdezni tőle, de az idősebb gyakorlók, hozzá közelálló tanitványai jogosan, ezt nem akarták hagyni, tapntatlanságnak tartották, de a haldokló tanitó meghallotta  és azt mondta, kérdezzünk nyugodtan. Egykünk végül csak annyit tudott kérdezn tőle: Mi lesz velünk, ha te meghalsz? Hogyan menjünk tovább? A Tanitó mg halála előtt válaszolt: - Nézzetek a Tanitásba! Nézzetek magatokba!

Ekkor ébredtem fel, tudtam ez nem egy sima álom volt - fogalamam nem volt, ki lehetett ez a tanitó?

Pár nappal később könyvtárba mentem és a szokásomhoz hiven nézegettem, milyen keleti vallásról szóló könyvek vannak még, amit még nem olvastam? Volt ott egy könyv, a cime Buddha élete és tanitásai. Vállat vontam gondolatban, miért ne nézzek bele, és megkértem a magasabb énem, ott nyiljon ki a könyv, ahol van számomra esetleg mondanivalója. Azután kinyitottam, és az alábbi fejezetnél nyilt ki: Buddha halála. És ott egből ezt a mondatot láttam: Buddha válasza: Nézzetek a tanitásba! Nézzetek magatokba.

Teljesen megdöbbentem, kivettem a könyvet és utána következett a Buddhaélete, tanai, egyháza majd aSatipatthana szútra és a többi hinajana szútra, majd a mahajana irodalma, és ott ami a legjoban megfogott, a Lótusz szútra...

Tanitói pályafutásom során először a taoista mesékkel, történetekkel dolgoztam segédeszközként, de már egy jó ideje a Lótusz szútra tanát igyekszem továbbadni - de valóban ezt a legnehezebb felfogni, megérteni, továbbadni.