Bár sok utat ismerek, sőt nagyon szeretek, ki is próbáltam őket, egyet választottam, melyet gyakorlok, melyet járok. Ez egy japán tradició útja. 

Ezen az úton mindennap meditálunk, naponta 2x is ha lehet, és egy vers a meditációnk alapja, amit egy japán császár waka verseiből válogattak ki. 

Amikor közösségünket jogfosztotta az alkotmányos puccsot elkövető lelkiismeretlen politikusnak állt rablóbanda, és csak a Strasbourgi Biróságnak köszönhettük hogy tovább létezhetünk - akkor olyan verset húztam, aminek az volt a lényege: Ha nagy a baj, foditsd azt az emberek hasznára. Ezt tettem. Hamarosan kiderül, sikerült-e?

Másik vezetőnk viszont nem tudott elkezdeni meditálni, mert ő azt húzta - a 100 legjobb politikus csodás országot épit - mig ott náluk a lelketlen pusztitás és a nép kirablása folyik. Dilemmájára azt válaszoltam, hogy nem a magyar politikusokról van szó.  Világszerte épülnek, virágzanak az országok. Csak ők ezt nem látják.