Most:

   Hazám - a Föld, valójában az Univerzum. Ázsiában élek pár hónapja, miután a Szervilis Birodalom és Hatalom ostoba dölyfös gőgös kivagyijai és kiszolgálóik ellehetetlenitették életem. Gyerekeim évek óta nem láthatom, mert kitartottam a betegeken segités mellett, buddhista gyógymóddal. Fülembe súgták, ha "rendes" állást vállalnék, láthatnám sőt visszakaphatnám őket... Igy megy a Gonosz birodalmában, amit egy hazug áruló vezet, aki egész karrierje során mások hátán kapaszkodott felfelé, hizelgett-benyalt majd jótevőit hátba döfte, elárulta.

  Vallásom a Tradició, az Ősi Bölcsesség, annak minden útját tisztelem, sokat ismerem is. Orbanisztánba visszatérni nem kivánok. Ahogy a pesti vicc mondja, ha egy magyarnak kint honvágya van, ránéz Orbán fényképére és azonnal elmúlik. Ez is jellemző: Ha a pofázásra generátort lehetne kötni, a Fidesz kiválthatná a paksi erőművet. 

  Nekem nincs honvágyam. Nem hiányzik az a becstelenség, aljasság, amiben ott részünk volt 2010 óta és másokat is tömegesen sújt. Hamarosan elszámolunk Orbanisztán hazug államával örökre, és elválnak útjaink teljesen utána. Buddhista közösségünkben ügyvivőként már csak ezt a feladatot vállaltam. Strasbourgban másodfokon is mi nyertünk, legyőztük a Gonosz Kormányát, a Gonosz Parlamentjét, a Gonosz hazug miniszterelnökét.  És ahogy várható volt, talpnyalói, az ordasok, cápák már egymásnak esnek ott, a nép meg menekül családostól szerteszét a világba és jól teszi. Haza csak ott van, ahol jog is van, nem csak papiron. Sok szép, élhető ország van a világon, ahol a teheségesek, szorgalmasok, nem pedig a tolvajok, hazug nagypofájúak és szervilisek boldogulnak. 

 Hamvas Béla jól irta, Orbanisztánban már be is következett: Eljött a Primitiv ember, öltönyben, nyakkendőben, de belül sötétség. Csak a konc, a zsákmány, amire szövetkeztek. A legalját egy országnak egybegyűjtötte egy pártszövetség és a népre zúditotta, a nép kifosztását mára elvégezték. Már csak egymásét vehetik el, a határokon túl ők már kisfiúk.

  Hamarosan kezdődik a végjáték. A Go játszmát egy hazug, becstelen ellenféllel szemben már rég megnyertük, ahogy az Emberi Joginak hazudott bizottság elnökének, Lukács narancs-keresztény elvtársnak már akkor  megirtam. De ők észre sem vették - hogy már nem tudnak jót lépni. Végelszámolás következik, és amikor az bekövetkezett, végleg hátat forditok a becstelen, végletekig elaljasodott Orbanisztánnak. Új hazámért, amely befogad, fogok tenni, cselekedni. És sok más országban is segiteni szeretnék ahol hagyják és nem tőből akarják kitépni a segitő kezet. 

Tegnap megkérdeztem a Ji-Kinget, mi várható 2015.-re a Közösség szempontjából? Nos, a válasz igen kedvező, és nekem is válaszolt - számomra jön a pihenés ideje. Erőgyűjtés ideje. Sok év után, miután életcélom, feladatom teljesitettem - kicsit megpihenhetek. A száműzetés engem Paradicsomba vitt. 

Holnap még idén utoljára megyek a nyelviskolába, thai nyelvet tanulok, Thaiföldön élek. Kellemes az idő nagyon, finomak a gyümölcsök és itt megfizethetőek számomra, a száműzött, hazájából nincstelenül elüldözött számára is. Finomak az ételek, Orbanisztánban már évek óta, jogfosztásunk óta nem tudtam megfelelően táplálkozni, de amig erőmből telt, elláttam a hozzánk forduló betegeket. Balatonlellén, ahol éltem végül, az utolsó évben magyar ember már nem mert jönni kezelésre, annyra féltek a fidesz feljelentő, jelentő embereitől. Csak angol és német betegek fordultak hozzám. Akkor minek ott gyógyitani? Társadalombiztositásom elvették. A magyar folyton retteg már. Amikor  e félelemtől megszabadul majd a nép, akkor elindul  és felkel. De képes-e végre jót választani? Talán, egyszer végre. De félek, már soha nem áll fel abból, ahová 2010 óta lezüllesztették, cinkossá tette a hatalom az ország nagy részét, sokan nem is látták, amit mi rögtön- milyen aljas terv van minden mögött. Amit eddig lenyelettek velük, már bennük van. 

Holnapután karácsony, sőt már holnap este szenteste. Évek óta először pihenhetek. Eddig a Gonosz mindig karácsony előtt vágott főleg ördögi terveibe, és kellett beadnunk sok sok anyagot a minisztériumnak vagy parlamenti bizottságnak, persze leszarták, csak dolgoztattak de érdemben nem foglalkoztak vele. Ha nem adjuk be, felszámolnak. Orbanisztán gyáva vezetője igy dolgozik. Nagyon gyáva ember, semmi tiszteletet nem tudok iránta érezni. Csak azért harsány, mert retteg, de ezt kevesen látjuk. Őket csak az erősek érdeklik, aki mögött csak emberi jog áll, eltiporják. Ha nincs erős védelmezője, akkor semmibe veszik. Tiszteletet követelnek, de semmi tiszteletreméltó nincs tetteikben. A szemérmetlen pimasz nagypofájú tolvaj akar tiszteletet. De csak a benyalóktól kapják meg, a szervilisektől, akik az előző rendszerben is ezt tették, és az új szervilisektől. Ők bármikor bármit kiszolgálnak, mert tehetségtelen senkik. 

Hamvas Béla irta rólunk - a magyar nem fasiszta, nem kommunista, csak elaljasodás az, amit látunk. Mikor egy nép vége eljön és ez megtörténik, szomorú. A végső elbukás. De be kell látnom, igaza volt a Mesternek, ebben is. Az Orbanisztánná lezüllött egykori magyarföldön elkövetkezett a vég, akik még tudunk szolgálni, más népek felemelkedését tudjuk szolgálni. Odahaza nem kellenek már a becsületes, tisztességes emberek. Orbanisztán beképzelt uralkodójánál senki nem lehet okkosabb, nem tűrik - igy millióknak kell távozniuk. Teljesen hülyék között a féleszű már lehet király. 

Évek óta először pihenhetek karácsonykor, és sok társam is. Külföldön. Eddig annyi jutott, hogy meditálhattam karácsonykor, és akkor mindig erős energiák és útmutatások érkeztek. Évtizedek óta a Misztikus Intuiciók vezetnek, azokra hallgatok. Japánban eddig háromszor jártam, és megtanultam a harc művészetének útját is. Nem jelentett nagy erőfeszitést ennek a gerinctelen bandának a legyőzése Orbanisztán területén kivül, ahol egyenlőek, tisztességesek a feltételek. A kormány jogászai se tudták elleplezni a sok aljasságot. S hamarosan Orbanisztánban is veszthet a gonosz, Ceaucescu sorsa utolérheti, már talán ő is tudja. Sorsát nem kerülheti már el.Lehetett volna államférfi, de elbukott, nem birta elviselni mikor levltotta a nép. Aljas bosszút állt az egész népen 2010 után. Bármi történik vele, nem sajnálom. Az áldozatainak tömegét igen.  

 Szabadon élek. Nem ragaszkodom senkihez, semmihez, de utitársaimmal szivesen vagyok, ameddig szeretnék. Van néhány tanitványom is, többen közülük már Mesterek. Eddig csak magyar tanitványaim voltak. 

Magyarországon 9 központunkat kellett bezárni, mert a hatalom ellopta, amit az emberek nekünk ajánlottak fel a betegek kezelésére. Ennél aljasabb lopást amúgy nehezen tudok elképzelni.  

 E 9 központunkat, sőt lehet sokkal többet, más országokban, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában, Afrikában és más europai országokban nyitjuk újra meg. 

Követem a közösség több, szintén külföldre üldözött tagjának sorsát. Mind boldogabbak, mint "hazájukban" voltak, visszatérni ők se akarnak. Osho is jól mondta, a politkusok soha nem képesek spirituális állam épitésére - de képesek olyan állam létrehozására, ahol egy Jézus, egy Buddha megjelenése lehetetlen. Ilyen lehet Észak-Korea még Orbanisztánon kivül. 

 Annyi, szinte pihenés nélkül töltött év után, most egy szigeten fogok karácsonyozni életem társával, ott köszöntjük az új évet, nyári melegben, a mosoly országában. Holnap még munka, utána rámolás, utazás és pihenés. 

  Régen: 10 év körül fiúcska lehettem, aki szerette az állatokat. Felfedezőnek, utazónak készült éppen, s könyveket olvasott. Jurij Dmitrijev ember és állat I.-II, falta Carl Linné, C. Darwin és a többiek életét, felfedező útjainak történetét. Olvasta az állatkert korábbi igazgatójának a könyvét, Pénzes Bethlenét is, és a gekkókról olvasva, szerette volna, neki is lenne egy. 

Most: Thaiföldi otthonomban épp három gekkó él. Megvalósult, bár nem az enyémek, csak együtt lakunk.

Mit hoz a jövő, nem tudom. Tökéletes a jelen is. Tanitványaimmal, barátaimmal tartom a kapcsolatot, a modern technika ebben segit. Várható egy újabb japán út, tanitványaimmal közösen, eljutnék még szivesen Borneora, Jávára, Szumátrára, azaz Indonéziába, Malayziába. Alaszkába és Madagaszkárra, Új-Zélandra. Japánban élnem, betegeket kezelnem már túl könnyű lenne. Ott már ismernek, befogadtak. De a szegényebb országokban szeretnék segiteni. Thaiföldön, Malaysiában, Indonéziában, Kambodzsában, Laoszban. Már most megkedveltem a Thai embereket. Csodálatosak szerintem. 

Életem társát is megtaláltam - miután már biztos voltam benne, az egyedüllét, ami nem magány, hozzátartozik a szellemi úthoz. Ő csodálatos, tiszta lélek, akivel lassan 5. éve élünk együtt sokat nevetve, együtt is tovább fejlődve. Szintén Mester. Együtt éltük meg a 2010 óta tartó Aljas Éveket. Ő se akart volna, magától eljönni. Sok mindennek kellett történnie, eljöjjön ő is. 

Szeretek vitorlázni, és Horvátországban megtanultam motorost is vezetni. A tengeren is van sok kaland. 

És várom, ismét megölelhessem a gyerekeimet, mikor már ők is szabadok lesznek. 

Szeretnék ismét betegeket kezelni rendszeresen, tanitványaimmal, barátaimmal közösen, és szeretek tanitani is. 

Szeretnék találkozni újra japán barátainkkal, kollégáinkkal, magyar nagyszerű emberekkel - de Orbanisztán határain kivül csak. 

Látni Firenzét és Barcelonát, Bécset, sörözni Prágában barátokkal. 

Igen, iszom sört néha, bort is szerettem, főleg a bazalt hegyeink fehér borait - Kéknyelűt Badacsonyból, Olaszriszlinget és Zeuszt Szt. György hegyről, Somlóról is rizlinget és a nagy Somlói küvét. 

Éveken át természetesen nem fogyasztottam egy korty alkoholt sem, ám miután a célt elértük, már ha akarjuk, ismét lehet mértékkel fogasztani - nekünk már nem árt meg, van az a tudat állapot. És ha iszom velük egy sört vagy pár pohár bort, az emberek nem érzik úgy hogy messze lennék tőlük. Nem kivánok szent lenni. 

Éveken át vegetáriánus is voltam, nagyon jól esett. De megbántottam embereket azzal akaratlanul is, hogy amit nagy szeretettel készitettek nekem, nem ettem meg. Akkor döntöttem úgy, egy szegedi halászlé el nem fogyasztása után, többé nem csinálok problémát abból, mit eszem. Akkor 1999.-et irtunk, és 1995 óta voltam vegetáriánus. 

Vallom mert igaznak találtam,  spirituális útra lépőnek szükséges a test megtisztitása böjtökkel, és vegetáriánus, húsmentes étel az út ezen szakaszában, sőt az érzelmek és gondolatok megtisztitása alatt is fontos. Ám, ha már e fölé ér, nem muszáj az addig hasznos mankóhoz tovább ragaszkodni. Megtapasztaltam a Tiszta Tudat erejét. 

Bocsássa meg az olvasó csapongásom, legközelebb talán az következik, a rám hatott spirituális műveket mutatom be. De minden kezdet nehéz, nem vagyok profi blogger - de őszinte igen.