Minden úton járóra 4 egyéni próbatétel vár. 

Minden spirituális közösségre három próbatétel vár. 

Az egyéniek: 

I: Anyagi sik kisértései: Pénzügyi, vagyoni. Itt elbukik a jelöltek 90 %-a. Korrupció, elvenni a másét, nem saját erőből boldogulás.

II: Asztrális, érzelmi: Lilithet, a csábitót választod vagy Évát? Az igaz szerelmet vagy az ézéki vágy beteljesitését? A továbbjutottak 90%-a itt elbukik.

III: Hitbeli kisértés: Semmi nem sikerül, hiába vagy jó, hiába segitesz másokon évek óta, családod korhol, kinevetnek, azt mondják érvényesülj, állj be a sorba, akiken segitesz lehet elárul - csupa olyan dolog történik veled, amit tetteid alapján nem érdeelsz meg. Egyedül maradsz, nincs segitség, lehet mindent elvesztesz... kitartassz-e ekkor?

IV: Hatalmi kisértés. Megkaptad a Szent Lélek ajándékait vagy néhányat. Visszaélsz-e velük? Főnökösködni kezdesz-e alárendeltjeid felett, magad kivonva a feladatokból? Vagy úgy érzed, neked már több jár?

Ezek azok, amin egy úton járó végigmegy, hogy magában legyőzze a gonoszt. 4x kell legyőzni.

A spirituális közösségben a tagi próbákon kivül van egy fontos feltétel: EGY olyan tagja sem lehet, aki már elbukott, aki nem a MI nemes céljáért, hanem az ÉN érdekei miatt jön. EGYETLEN EGY SEM. Ezért buknak el a reiki klubok is, és ezért hogy minden tradicióban van a külső kör és a belső. A külső körnek bárki tagja lehet, a belsőnek csak a próbákon olyan szinten helyálltak, hogy már nem esnek vissza, tanitványokká váltak. A belső kör az igazi közösség, mindig. 

A Gonoszt saját sorain belül le kell győznie minden spirituális közösségnek. 

És ha ez is sikerült, akkot jön a Gonosz kivülről, hatalmas túlerővel. Ellen kell neki állni és legyőzni, kitartani. A Gonosz mint a MATRIX ügynökei, mndenkibe bele tudnak bújni. 

Az Usui Szellemi Iskola Közösségben a tagok dolgoznak magukon, a belső körbe csak a próbákon túljutottak lehetnek. A Gonoszt 2010 év végére saját soraiból kiküldte, távoztak. 2010 után, minisztereket, miniszterelnököt, parlamenti képvviselőket szállt meg a  Gonosz, az egyházi törvénnyel támadott - és a Közösség állta az ütéseiket, mindazon aljasságokat, melyekről a közvélemény mit sem tudott, nem hódolt be a zsarnoknak, nyiltan ellenállt, és Strasbourgban, ahol egyenlőek voltak a feltételek - győzött. 

Ez az egyik legszebb állomása életemnek - a Gonosz Birodalmává lett országban kitartva győztünk. 

Minden spirituális közösségre ez az út vár. Sok erőt hozzá. 

"Ez az a hely, ahol semmi se változik, ez az a hely ahol áll az idő" 

Fájó szavak, az igazság fáj.

Annyi éven, évtizeden át hittem,  ez a nép megváltoztatható. Már nem hiszem. Külföldre menve, ott élve lehet igazán rájönni - Úristen, hol is éltem én, mennyire természetes ott az a sok szemétség, aljasság, lelketlenség, ami nap mint történik. 

Külföldre menve zárjuk az ajtónkat, félünk a lopástól - pedig máshol lehet a legszegényebb ember is inkább éhen hal, mintsem lopjon. Nálunk a vezetők természetesnek tartják hogy nagyban lopnak. A nép is természetesnek tartja, hogy a vezető lopós, rabló - és szereti. Mert ha ő nagyban lophat, akkor ő is kicsiben, amig tapsol a hatalomnak. 

Orbanisztán elaljasodott és korrupt rendszere ezt az alkut akarta, és kötötte meg elég sikeresen a magyar néppel. És ez az, ami egy népet lealjasit - hogy lelki korrupcióra lép. Nem veszi észre, a törvények direkt olyanok, tisztességesen, becsületesen ne lehessen megélni. Pedig a lelki korrupcióra nincs bocsánat. Mikor a hatalom elkezdi saját állampolgárai egy csoportját üldözni, a magyar nem kiáll mellettük, hanem tapsol vagy félrenéz. Kárörvend vagy azt mondja, ez nem az én dolgom. Amig ő sorra nem kerül csoportjával, és akkor döbbenten látja, őérte sem állnak ki, érte se szól senki. Maximum a jogvédők.

Méghogy ne lenne fasiszta rendszer Orbanisztán rendszere? A fasizmus pont igy működik.  És a Goebbelsi propaganda. Ami jó ideig sikeres lehet. 

"A fasizmus-bolsevizmus kísérlet a totális élethazugság megvalósítására. Az, amit mond, és az, amit tesz, egyetlen pontban sem érintkezik. Az európai idealizmus végső fázisa, a platonizmus utolsó fejezete, amikor az elmélet és a gyakorlat között az utolsó szál is elszakad. Amikor a szavak messze az élet fölött lebegnek, és semmi egyebek, mint realizálhatatlan eszmények, mert nem azért vannak, hogy megvalósuljanak, hanem, hogy hitványságot rejtsenek el. A fasizmus-bolsevizmus az eszményeket nem megvalósítandónak tartja, hanem bűncselekmények eltakarására szolgáló taktikának fogja fel.

Ha valamely szellemi konstrukció az élet fölött lebeg, az élettel nem összekötve, mint különálló idea, anélkül, hogy az életet áthatná, nem pusztán üresség, nem semmi, nem indifferens spiritualitás. (Überbau.) Ilyen nincs. Az idea akkor már fedőelméletté válik, pszeudoszszá, amely a hazugságrendszer szerepét veszi át, és az életet démonizálja, vagyis megmérgezi. Ezért a fasizmus-bolsevizmusban hivatalosan a szabadságot hirdetik, és az ember a valóságban úgy él, mint az elítélt."  Hamvas Béla. Vö. Orbán szabadságharcnak hirdetett izéjével. 

Éveken át gyógyitottuk honfitársainkat, volt csak akkora fűtöttünk, mikor beteg jött. A magyar állam soha nem támogatta a betegekért végzett tevékenységünk, 2010.-ig eltűrte, utána meg kivánta semmisiteni. 

Jártam az országot fáradhatatlanul tanitani az embereket. És gyarapodtunk, és egyre több  betegkezelő helyünk lett, és sok sok közösségünk. 2011 után a félelem végigrohant, megszűnt rengeteg közösség, mert a hatalom lebizniszegyházazott minket is. És mindez mögött csak a Bonsai Duce mérhetetlen Iványi Gábor elleni gyülölete állt. És bértollnokok serege akarja elhitetni, ilyen egy államférfi - áruló és kicsinyes és sértődős. Készitettek rá egy ideológiát, mert akadt egy keresztény vezető, aki nem csókolt kezet a keresztapának, nem kereste kegyeit, rendithetetlenül kitartott és kitart Jézus és tanitásai mellett, ő nem cserélte azt le Orbán imádására, amit ő és környezete megkövetel mindenkitől. 

Természetesen a mi helyünk Iványi Gábor és a MET egyház mellett volt és van.

2010.-ig "csak" puccs volt, amit Orbán és szövetségesei végrehajtottak. 2014 után a magyar nép választáson legalizálta  a gyáva utcakölyök és maffia politikát - Orbanisztánná vált, ahol tisztességes magyar embernek vagy be kell fognia a száját, vagy onnan eljönnie. Mi sokan utóbbit tettük - ha tényleg ezt akarják ott, legyen Orbán áruló és embertelen és elaljasodott rendszere, de nem kell benne részt vennünk. Haza ott van, ahol jog is van, nem csak papiron. 

Külföldön kezdetben élnek a régi reflexek - nem jön meg a levél a postán át, egy nap egy ügyntézés és ezer papir és menjek újra és újra - át akarnak verni-mig az ember rá nem jön, mindez csak othon volt igy. Hogy itt más. 

És akkor eljön a mennyek országa, már a földön élve is. 

Ami biztos, soha többé nem járom azt az országot, nem teszek erőfeszitést, ott bármi fejlődjön, mert felesleges, az a nép nagyon beteg, kivülről gyógyithatatlan, belülről nem hagyja hogy segitsenek. Agónizál. A végét járja. 

Hamvas Béla, 56 utánról: "Annak, hogy élni csak kell. Senki se mert meghalni, mint az orosz tankok alatt a munkások és a diákok és a gyermekek. Költő, író, szobrász, zenész, festő, orvos, tanár, mérnök, miniszter, katona, paraszt, munkás. Soha még nép nem volt ilyen elhagyatott. Semmiféle vagyon, hír, hatalom nem ér annyit, mint amennyit mindezért most fizetni kellett. Nincs az életnek olyan mélysége és magassága, amely ez alatt az árulás alatt ne roskadna össze. Egy év múlva már úgy éltek, mintha semmi sem történt volna. Mintha e hitvány és korrupt, nyomorult és züllött, tisztátalan és aljas népben egyszer, egyetlenegyszer és egyedül, az egész földön egyesegyedül nem ragyogott volna fel az igazság, és nem mondta volna ki egyszerre és egyhangúlag mindenki, aki itt él, kétszázszoros túlhatalom ellenére. " 

„Semmi szent nincs, amit ez a nép ne gyalázott volna meg, ne süllyesztett volna hitvány eszközzé, és ami a barbárok között is égi tiszta marad, azt ezek a huncut vadak iparként űzik, és nem is tudnak mást – ahol az embert megalázzák, ott már nem tud másként élni, mint saját érdekéért, saját hasznát keresi, és nincsen benne többé szív még akkor sem, ha ünnepel, vagy ha szeret, vagy ha imádkozik” (Hölderlin).

Hamvas Béla: "Magyarországon mindig ugyanaz történik. Mindegy, hogy itt milyen kormányzat van.... Vezérelv: mindenki meg akarja szolgálni azt, amit elsején kap, és olyan világnézeti elveket táplál, amelyek jövő havi fizetését is biztosítják. Nem munkából, hanem hazugságból élünk. Egyetlen ilyen lény merő jelenlétével ezer ember életét mérgezi meg. Ami Magyarországon történik, annak semmi köze a bolsevizmushoz, ahogy a húszas években semmi köze sem volt a keresztény nemzetiességhez, később a fasizmushoz. A behódoltaktól való undorom olyan erős volt, hogyha elvben azokkal meg is egyeztem volna, a világért sem álltam volna közéjük, nehogy azokkal összetéveszszenek. Nem lehet itt semmit a fehérekre, vagy a vörösekre hárítani. A lealjasodásnak minden kedvezett és semmi egyéb nem volt, mint lealjasodás. Ha a forradalom győzött volna, akkor se lett volna más, sőt. Akkor jöttek volna a magyarok. A leszükités primitivvé tesz, ezért kezdünk ma hasonulni a vadakhoz. Egyedül az ember kitágítása a fontos. Szűkítés süllyedéssel jár, tágulás fölemelkedéssel." 

Le lehet irni a tüneteit a magyar nép betegségének - gyávaság, irigység, vezérkivánás hogy nekik ne kelljen tenni, félelem a versenytől, lustaság, a szorgalom hiánya, hogy az a természetes, a semmirekellő hatalomra tör és elveszi amiért a kevesek egy életen át becsülettel megdolgoztak, hogy a képmutatásra vevők, hogy elüldözik az országból évszázadok óta a legjobb legtehetségesebb magyarokat, hogy legjobb fiait és eányait kinozza halálra az az ország  - és meg lehet adni a gyógyulás útját is, de már csak egyes egyének gyógyulhatnak meg, maga a nép már nem. A nép rég nem fejlődik, hagyja lebutitani magát, ellánállás nélkül, ott az alkohol meg a drog és kész. 

Most is, elteszi az EU pénzét illetve szervezetten ellopják nagy részét - de az EU értékrendje ellen hadat visel egy riherongy áruló és a tömegek követik és éltetik. Egész élete e fickónak csak az árulás, mások hátba döfése, és millió ember felvonult érte - szégyen. 

Ezért már csak egyes embereken lehet segiteni. Ez van. 

Ideje elfogadnunk, ahogy Hamvas Béla is kénytelen volt elfogadni, csak ő már nem tudott elmenni. 

Most:

   Hazám - a Föld, valójában az Univerzum. Ázsiában élek pár hónapja, miután a Szervilis Birodalom és Hatalom ostoba dölyfös gőgös kivagyijai és kiszolgálóik ellehetetlenitették életem. Gyerekeim évek óta nem láthatom, mert kitartottam a betegeken segités mellett, buddhista gyógymóddal. Fülembe súgták, ha "rendes" állást vállalnék, láthatnám sőt visszakaphatnám őket... Igy megy a Gonosz birodalmában, amit egy hazug áruló vezet, aki egész karrierje során mások hátán kapaszkodott felfelé, hizelgett-benyalt majd jótevőit hátba döfte, elárulta.

  Vallásom a Tradició, az Ősi Bölcsesség, annak minden útját tisztelem, sokat ismerem is. Orbanisztánba visszatérni nem kivánok. Ahogy a pesti vicc mondja, ha egy magyarnak kint honvágya van, ránéz Orbán fényképére és azonnal elmúlik. Ez is jellemző: Ha a pofázásra generátort lehetne kötni, a Fidesz kiválthatná a paksi erőművet. 

  Nekem nincs honvágyam. Nem hiányzik az a becstelenség, aljasság, amiben ott részünk volt 2010 óta és másokat is tömegesen sújt. Hamarosan elszámolunk Orbanisztán hazug államával örökre, és elválnak útjaink teljesen utána. Buddhista közösségünkben ügyvivőként már csak ezt a feladatot vállaltam. Strasbourgban másodfokon is mi nyertünk, legyőztük a Gonosz Kormányát, a Gonosz Parlamentjét, a Gonosz hazug miniszterelnökét.  És ahogy várható volt, talpnyalói, az ordasok, cápák már egymásnak esnek ott, a nép meg menekül családostól szerteszét a világba és jól teszi. Haza csak ott van, ahol jog is van, nem csak papiron. Sok szép, élhető ország van a világon, ahol a teheségesek, szorgalmasok, nem pedig a tolvajok, hazug nagypofájúak és szervilisek boldogulnak. 

 Hamvas Béla jól irta, Orbanisztánban már be is következett: Eljött a Primitiv ember, öltönyben, nyakkendőben, de belül sötétség. Csak a konc, a zsákmány, amire szövetkeztek. A legalját egy országnak egybegyűjtötte egy pártszövetség és a népre zúditotta, a nép kifosztását mára elvégezték. Már csak egymásét vehetik el, a határokon túl ők már kisfiúk.

  Hamarosan kezdődik a végjáték. A Go játszmát egy hazug, becstelen ellenféllel szemben már rég megnyertük, ahogy az Emberi Joginak hazudott bizottság elnökének, Lukács narancs-keresztény elvtársnak már akkor  megirtam. De ők észre sem vették - hogy már nem tudnak jót lépni. Végelszámolás következik, és amikor az bekövetkezett, végleg hátat forditok a becstelen, végletekig elaljasodott Orbanisztánnak. Új hazámért, amely befogad, fogok tenni, cselekedni. És sok más országban is segiteni szeretnék ahol hagyják és nem tőből akarják kitépni a segitő kezet. 

Tegnap megkérdeztem a Ji-Kinget, mi várható 2015.-re a Közösség szempontjából? Nos, a válasz igen kedvező, és nekem is válaszolt - számomra jön a pihenés ideje. Erőgyűjtés ideje. Sok év után, miután életcélom, feladatom teljesitettem - kicsit megpihenhetek. A száműzetés engem Paradicsomba vitt. 

Holnap még idén utoljára megyek a nyelviskolába, thai nyelvet tanulok, Thaiföldön élek. Kellemes az idő nagyon, finomak a gyümölcsök és itt megfizethetőek számomra, a száműzött, hazájából nincstelenül elüldözött számára is. Finomak az ételek, Orbanisztánban már évek óta, jogfosztásunk óta nem tudtam megfelelően táplálkozni, de amig erőmből telt, elláttam a hozzánk forduló betegeket. Balatonlellén, ahol éltem végül, az utolsó évben magyar ember már nem mert jönni kezelésre, annyra féltek a fidesz feljelentő, jelentő embereitől. Csak angol és német betegek fordultak hozzám. Akkor minek ott gyógyitani? Társadalombiztositásom elvették. A magyar folyton retteg már. Amikor  e félelemtől megszabadul majd a nép, akkor elindul  és felkel. De képes-e végre jót választani? Talán, egyszer végre. De félek, már soha nem áll fel abból, ahová 2010 óta lezüllesztették, cinkossá tette a hatalom az ország nagy részét, sokan nem is látták, amit mi rögtön- milyen aljas terv van minden mögött. Amit eddig lenyelettek velük, már bennük van. 

Holnapután karácsony, sőt már holnap este szenteste. Évek óta először pihenhetek. Eddig a Gonosz mindig karácsony előtt vágott főleg ördögi terveibe, és kellett beadnunk sok sok anyagot a minisztériumnak vagy parlamenti bizottságnak, persze leszarták, csak dolgoztattak de érdemben nem foglalkoztak vele. Ha nem adjuk be, felszámolnak. Orbanisztán gyáva vezetője igy dolgozik. Nagyon gyáva ember, semmi tiszteletet nem tudok iránta érezni. Csak azért harsány, mert retteg, de ezt kevesen látjuk. Őket csak az erősek érdeklik, aki mögött csak emberi jog áll, eltiporják. Ha nincs erős védelmezője, akkor semmibe veszik. Tiszteletet követelnek, de semmi tiszteletreméltó nincs tetteikben. A szemérmetlen pimasz nagypofájú tolvaj akar tiszteletet. De csak a benyalóktól kapják meg, a szervilisektől, akik az előző rendszerben is ezt tették, és az új szervilisektől. Ők bármikor bármit kiszolgálnak, mert tehetségtelen senkik. 

Hamvas Béla irta rólunk - a magyar nem fasiszta, nem kommunista, csak elaljasodás az, amit látunk. Mikor egy nép vége eljön és ez megtörténik, szomorú. A végső elbukás. De be kell látnom, igaza volt a Mesternek, ebben is. Az Orbanisztánná lezüllött egykori magyarföldön elkövetkezett a vég, akik még tudunk szolgálni, más népek felemelkedését tudjuk szolgálni. Odahaza nem kellenek már a becsületes, tisztességes emberek. Orbanisztán beképzelt uralkodójánál senki nem lehet okkosabb, nem tűrik - igy millióknak kell távozniuk. Teljesen hülyék között a féleszű már lehet király. 

Évek óta először pihenhetek karácsonykor, és sok társam is. Külföldön. Eddig annyi jutott, hogy meditálhattam karácsonykor, és akkor mindig erős energiák és útmutatások érkeztek. Évtizedek óta a Misztikus Intuiciók vezetnek, azokra hallgatok. Japánban eddig háromszor jártam, és megtanultam a harc művészetének útját is. Nem jelentett nagy erőfeszitést ennek a gerinctelen bandának a legyőzése Orbanisztán területén kivül, ahol egyenlőek, tisztességesek a feltételek. A kormány jogászai se tudták elleplezni a sok aljasságot. S hamarosan Orbanisztánban is veszthet a gonosz, Ceaucescu sorsa utolérheti, már talán ő is tudja. Sorsát nem kerülheti már el.Lehetett volna államférfi, de elbukott, nem birta elviselni mikor levltotta a nép. Aljas bosszút állt az egész népen 2010 után. Bármi történik vele, nem sajnálom. Az áldozatainak tömegét igen.  

 Szabadon élek. Nem ragaszkodom senkihez, semmihez, de utitársaimmal szivesen vagyok, ameddig szeretnék. Van néhány tanitványom is, többen közülük már Mesterek. Eddig csak magyar tanitványaim voltak. 

Magyarországon 9 központunkat kellett bezárni, mert a hatalom ellopta, amit az emberek nekünk ajánlottak fel a betegek kezelésére. Ennél aljasabb lopást amúgy nehezen tudok elképzelni.  

 E 9 központunkat, sőt lehet sokkal többet, más országokban, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában, Afrikában és más europai országokban nyitjuk újra meg. 

Követem a közösség több, szintén külföldre üldözött tagjának sorsát. Mind boldogabbak, mint "hazájukban" voltak, visszatérni ők se akarnak. Osho is jól mondta, a politkusok soha nem képesek spirituális állam épitésére - de képesek olyan állam létrehozására, ahol egy Jézus, egy Buddha megjelenése lehetetlen. Ilyen lehet Észak-Korea még Orbanisztánon kivül. 

 Annyi, szinte pihenés nélkül töltött év után, most egy szigeten fogok karácsonyozni életem társával, ott köszöntjük az új évet, nyári melegben, a mosoly országában. Holnap még munka, utána rámolás, utazás és pihenés. 

  Régen: 10 év körül fiúcska lehettem, aki szerette az állatokat. Felfedezőnek, utazónak készült éppen, s könyveket olvasott. Jurij Dmitrijev ember és állat I.-II, falta Carl Linné, C. Darwin és a többiek életét, felfedező útjainak történetét. Olvasta az állatkert korábbi igazgatójának a könyvét, Pénzes Bethlenét is, és a gekkókról olvasva, szerette volna, neki is lenne egy. 

Most: Thaiföldi otthonomban épp három gekkó él. Megvalósult, bár nem az enyémek, csak együtt lakunk.

Mit hoz a jövő, nem tudom. Tökéletes a jelen is. Tanitványaimmal, barátaimmal tartom a kapcsolatot, a modern technika ebben segit. Várható egy újabb japán út, tanitványaimmal közösen, eljutnék még szivesen Borneora, Jávára, Szumátrára, azaz Indonéziába, Malayziába. Alaszkába és Madagaszkárra, Új-Zélandra. Japánban élnem, betegeket kezelnem már túl könnyű lenne. Ott már ismernek, befogadtak. De a szegényebb országokban szeretnék segiteni. Thaiföldön, Malaysiában, Indonéziában, Kambodzsában, Laoszban. Már most megkedveltem a Thai embereket. Csodálatosak szerintem. 

Életem társát is megtaláltam - miután már biztos voltam benne, az egyedüllét, ami nem magány, hozzátartozik a szellemi úthoz. Ő csodálatos, tiszta lélek, akivel lassan 5. éve élünk együtt sokat nevetve, együtt is tovább fejlődve. Szintén Mester. Együtt éltük meg a 2010 óta tartó Aljas Éveket. Ő se akart volna, magától eljönni. Sok mindennek kellett történnie, eljöjjön ő is. 

Szeretek vitorlázni, és Horvátországban megtanultam motorost is vezetni. A tengeren is van sok kaland. 

És várom, ismét megölelhessem a gyerekeimet, mikor már ők is szabadok lesznek. 

Szeretnék ismét betegeket kezelni rendszeresen, tanitványaimmal, barátaimmal közösen, és szeretek tanitani is. 

Szeretnék találkozni újra japán barátainkkal, kollégáinkkal, magyar nagyszerű emberekkel - de Orbanisztán határain kivül csak. 

Látni Firenzét és Barcelonát, Bécset, sörözni Prágában barátokkal. 

Igen, iszom sört néha, bort is szerettem, főleg a bazalt hegyeink fehér borait - Kéknyelűt Badacsonyból, Olaszriszlinget és Zeuszt Szt. György hegyről, Somlóról is rizlinget és a nagy Somlói küvét. 

Éveken át természetesen nem fogyasztottam egy korty alkoholt sem, ám miután a célt elértük, már ha akarjuk, ismét lehet mértékkel fogasztani - nekünk már nem árt meg, van az a tudat állapot. És ha iszom velük egy sört vagy pár pohár bort, az emberek nem érzik úgy hogy messze lennék tőlük. Nem kivánok szent lenni. 

Éveken át vegetáriánus is voltam, nagyon jól esett. De megbántottam embereket azzal akaratlanul is, hogy amit nagy szeretettel készitettek nekem, nem ettem meg. Akkor döntöttem úgy, egy szegedi halászlé el nem fogyasztása után, többé nem csinálok problémát abból, mit eszem. Akkor 1999.-et irtunk, és 1995 óta voltam vegetáriánus. 

Vallom mert igaznak találtam,  spirituális útra lépőnek szükséges a test megtisztitása böjtökkel, és vegetáriánus, húsmentes étel az út ezen szakaszában, sőt az érzelmek és gondolatok megtisztitása alatt is fontos. Ám, ha már e fölé ér, nem muszáj az addig hasznos mankóhoz tovább ragaszkodni. Megtapasztaltam a Tiszta Tudat erejét. 

Bocsássa meg az olvasó csapongásom, legközelebb talán az következik, a rám hatott spirituális műveket mutatom be. De minden kezdet nehéz, nem vagyok profi blogger - de őszinte igen. 

A blogban egyrészt a most éppen történő eseményekről irok, másrészt visszaemlékezések korábbi időkre. 

Bevezetőül annyit, kikényszeritett, mégis önkéntes számüzetésben élek, igen messze az Orbanisztánná vált volt hazámtól. Életcélom, amire azt mondták rengetegen, lehetetlen - elértem. Nem rövid idő alatt, csaknem 2 évtized alatt. Tudásom, a rám bizott Tradicionális Tanok már valószinű csak más országokban adhatóak tovább. 

Jelenleg, gyakorló buddhista közösségünk jogfosztásának kapcsán jogerősen pert nyertünk Orbanisztán kormánya ellen. A gonosz ellen küzdeni erkölcsi kötelesség. A kártéritési tárgyalások folynak, úgy hogy 3 hónapig semmi nem történt. 6 hónapot adott Strasbourg a megegyezésre, ha nem lesz, Strasbourg dönt. 

A tárgyalás határidejéig hirzárlat van, igy csak utána irhatom meg, mi folyik épp. 2015. március 10. után már visszatérhetek rá. 

Közösségünk sok gyógyitója, összes tanitója már külföldön él, új hazát kerestek ők is, és szintén nem kivánnak visszatérni. 

Most tengerparti városkában élek, nyelvet tanulok, és jól érzem magam. Tanitványaimmal még sok emberen tudunk segiteni, világszerte. 

Tehát, szerepelnek a JELEN eseményei, és a visszaemlékezések. A visszaemlékezéseket azért irom meg, az útra lépők erőt merithessenek belőle, az úton járók támaszra. 

Amit igérek, öszinteség. Bár határozottan cselekszem, de a mögötte lévő sziv mindig alázatos tudott maradni. 

Áldás minden úton járóra.